27. fejezet - Vad buli

Sziasztok! Meghoztam a 27. fejezetet, és sajnálom, hogy ennyit kellett rá várnotok! Köszönöm szépen az előző részhez kapott komikat, egyszerűen hihetetlenek vagytok, imádlak titeket! <3 Remélem tetszeni fog a rész, jó olvasást! :)

~E  

- Mi az, Lizzie megint rád mászott? - nézett rám Louis, majd beleivott a poharába.

- Ja, megint - sóhajtottam és behúztam egy ütős italt. - Nem érti meg, hogy már nem akarok tőle semmit.

- Gondolom elég nehéz lehet neked.

- Ezt hogy érted? - néztem rá.

- Hát tudod, Lizzie elég... hogy is fogalmazzak.. - gondolkodott el. - Elég nehéz őt visszautasítani, nem?

Nem értettem, Louis miért mond nekem ilyeneket. Talán csak a pia miatt.

- Ezt hogy érted?

Kicsit felnevetett, majd Lizzie felé biccentette a fejét. Odanéztem, s egy lánnyal táncolt elég erotikusan. Már kezdett beindulni a fantáziám, miközben mini ruhája fel-le csúszott, de megráztam a fejemet és visszacsöppentem a valóságba.

- Haver, egy ilyen csaj akar téged, és csak úgy visszautasítod? - húzta fel a szemöldökét.

- Nekem ott van Sophi és szeretem őt. Nem akarom megcsalni... öhm... megint - sóhajtottam. Már egyszer megcsaltam őt pont Lizzie-vel, és nem akartam még egyszer ugyanazt a hibát elkövetni.

- De most buli van - állt elém. - Figyi, csak azt akarom, hogy jól érezd magad. Mellesleg a csajod is elvan.

- Mi? - ráncoltam a szemöldökömet, majd Sophi-ra néztem. Niall előtt állt, a barátom feltűnően flörtölt a csajommal. - Hé, ez mit csinál?! - álltam fel idegesen és épp oda akartam menni, de Louis lefogta a kezemet.

- Nyugi, nem fog történni semmi. Csak szórakoznak, és neked is ezt kéne tenned - nézett a szemembe. - De most megyek, Amy már vár - mosolygott kajánul, majd elment. Visszaültem iszogatni magamban, közben hol Sophi-t, hol Lizzie-t néztem.

*Sophi szemszöge*

- Tudod, szivi, egészen beindít ez a ruha rajtad - nézett rajtam végig Niall. Bőven volt benne pia, ezért nem is vettem fel, amit mondott.

Közelíteni kezdett, de mielőtt még bármi is történhetett volna, a mellkasára tettem a kezemet, hogy távol tartsam magam tőle.

- Ne már baby, tudom, hogy akarod - súgta a fülembe.

- Nem lehet, Niall - toltam el magamtól. - Harry-vel vagyok, emlékszel? - néztem rá.

- Csak egy alkalom! - könyörgött. Már szinte megsajnáltam, de semmiféleképpen nem csaltam volna meg Harry-t.

- Nem, Niall. Nem! De nézd, ott van egy csomó dögös csaj - mutattam, de ő csak rám nézett.

- De én most rád vagyok kiéhezve, cica - jött közelebb és a kezét a derekamra tette.

- Niall, részeg vagy, hagyj - toltam volna el magamtól, de a falhoz nyomott és erősen fogott.

- Nyugi, csak lazulj - csókolta meg a nyakamat. Egy pillanatra ellazultam, majd sóhajtottam egy nagyot és erőt véve magamon ellöktem.

- Őrült vagy - néztem rá, majd odamentem Harry-hez és mellé ültem.

- Jól szórakozol? - kérdezte gúnyosan. Először nem esett le, de aztán rájöttem, hogy valószínűleg látott minket.

- Niall egy kicsit... sokat ivott, de semmi komoly.

- Ja, semmi komoly - mondta, de még mindig nem nézett rám. Nem tudtam, mit bámul ennyire, de aztán észrevettem Lizzie-t, ahogy rázza magát. Harry-nek szinte már a nyála folyt, az se zavarta, hogy én ott vagyok.

- Harry, hahó - legyeztem a kezemet előtte, mire végre óhajtott rám nézni.

- Szóltál?

- Nem - sóhajtottam. - Nem táncolunk?

- De, oké - állt fel, kicsit meginogott, de aztán megtalálta az egyensúlyt. A táncolók közé mentünk, majd megragadta a kezemet és háttal állított magának. - Gyerünk baby, izgass fel - súgta a fülembe, miközben hátulról hozzám simult. Tudtam, hogy a pia beszél belőle, de ez akkor is túlzás volt.

- Mit mondasz? - fordultam volna felé, de túl szorosan fogott.

- Ringasd a csípődet - suttogta és csókolgatni kezdte a nyakamat. Totál leblokkoltam, csak álltam egy helyben. Sosem láttam még ilyennek Harry-t, és őszintén szólva egy kicsit megijesztett. - Nem hallod? - szólt rám kicsit feszülten, amitől már tényleg félni kezdtem.

Kirángattam magam a kezei közül, majd felé fordultam, de ő erőszakosan megcsókolt. Sosem utasítanám vissza, de ez más volt. Túl durva, és egyáltalán nem vall Harry-re.

Eltoltam magamtól és gyorsan felszaladtam a szobámba. Nem érdekelt, hogy Harry mit csinál, az se, hogy Lizzie rámozdult - mert tuti, hogy rámozdult -, csak el akartam felejteni.

***

Már vagy fél órája fent voltam, az ágyamon ültem és csak lestem ki a fejemből, amikor Harry berontott a szobába. Összerezzentem, majd bezárta az ajtót.

- Miért hagytál ott? - jött oda, majd hanyatt fektetett az ágyon és fölém mászott. - Ez így nem fer.

Elkezdte csókolgatni és szívni a nyakamat, a szívem pedig egyre gyorsabban vert. Nem tudom, hogy mitől, de talán a félelemtől.

- Harry, most ne - toltam el magamtól, de nem tágított.

- Mi van, már nem kellek neked?! - förmedt rám. - Már Niall megdugott, igaz?!

- Mi? Hogy mondhatsz ilyet? Sose csalnálak meg! - néztem a szemébe, amik teljesen sötétek voltak.

- Ja, persze - mászott le rólam. - Ha neked Niall, akkor nekem Lizzie - vetett rám egy szúrós pillantást és kirohant a szobámból. Nagyon fájtak a szavai, de főleg az, hogy nem bízott bennem.

- Jól vagy? Kiabálást hallottam - jött be a szobába Amy. Egy párnát átöleltem és becsuktam a szememet. Amy mellém ült. - Mi történt?

- Harry... olyan más. Erőszakos és... és azzal vádol, hogy megcsaltam - szökött ki egy könnycsepp a szememből, amit gyorsan letöröltem.

- Csak sokat ivott, sose gondola ilyet - simította meg a karomat. - Gyere le, igyunk egy kicsit és lazíts, jó?

Amy-nek igaza volt, nem ülhettem egész végig a szobámban. Elvégre én voltam a házigazda.

Lementünk, megittunk pár koktélt és elmentünk táncolni.

Már vagy három számot végigtáncoltunk, amikor egy erős kar megragadta az enyémet és magához húzott.

- Most kínzol? - nézett a szemembe Harry.

- Mi az, te nem vagy Lizzie-vel? - kérdeztem gúnyosan, mire kínosan felnevetett.

- Te tényleg azt hitted, hogy képes lennék megcsalni téged... megint?

Nem értettem őt. Teljesen összezavarodtam, de láthatólag ezt élvezte.

- Baby, nem akarlak elveszíteni - döntötte a homlokát az enyémnek. - Csak tudod... olyan izgató vagy ebben a ruhában - tette a kezét a derekamra, s egyre lejjebb csúsztatta. Lassan ajkait az enyémekhez érintette és megcsókolt.

*Louis szemszöge*

Amy Sophi-val táncolt, én pedig Harry-vel ittam még egy "kicsit". Épp a csajokat néztük, amikor egy dögös szőkeség elém állított.

- Annyira jók voltatok - mosolygott rám, a tekintetem pedig akaratom ellenére is a dekoltázsára tévedt.

- Köszi - mosolyogtam, s próbáltam a szemébe nézni, de ez nem nagyon ment. Látszólag nem zavarta, sőt! Csak az a gond, hogy engem ezzel totál beindított.

- Van kedved táncolni? - jött közelebb. - Vagy esetleg... megnézhetnénk Scott szobáját. Ő most úgyis el van foglalva a barátnőmmel. Biztos nem bánná.

Egyre közelebb jött, majd mikor hozzám ért, végül észhez tértem.

- Ne haragudj, de van barátnőm!

- Nocsak, Louis! Fiatal vagy, szórakozz - ütögette meg a vállamat Harry. Igaza van, ugyanazt a tanácsot adtam neki.

- Gyere, akkor csak táncoljunk - fogta meg a kezemet és a tömeg közepére mentünk.

- Na és hogy hívnak? - mosolyogtam rá, miközben megfogtam a derekát.

- Hope vagyok. Te pedig Louis, ismerlek és már nagyon régóta vártam erre a pillanatra - mosolygott, s közelebb jött hozzám.

- Hé, hé, nyugi - mosolyogtam. - Csak táncolunk, okés?

- Rendben. Egyelőre... - mosolygott.