42. fejezet - Nem értelek

Sziasztok! :) Itt is vagyok a 41. fejezettel. Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket és sok locsolót kívánok! Jó olvasást :)

~E

*Sophi szemszöge*

Este 11 óra körül elmentünk hozzánk. Apám már szerencsére aludt, így Harry-vel nyugodtan fel tudtunk menni a szobámba. Becsuktam az ajtót, majd befeküdtünk az ágyba.

- Hulla fáradt vagyok - ásítottam.
- Aludjunk - húzott magához, majd egy puszi nyomott az arcomra.
- Várj, elmegyek gyorsan lezuhanyozni - másztam ki az ágyból, majd bementem a fürdőbe. Nehezemre esett, mert majd' összeestem a fáradtságtól, de bemásztam a kabinba és lezuhanyoztam. - Ah, a pizsamám bent maradt - sóhajtottam, majd egy törülközőt körbecsavartam magamon és visszamentem a szobámba.
- Wow - mosolygott kajánul Harry. - Kicsomagolhatom az ajándékom? - jött oda, és a derekamat átfogva megcsókolt.
- Vicces vagy - mosolyogtam. - Csak itt hagytam a pizsamámat.
- Uhum, persze - nevetett kicsit.
- Fiúk - jegyeztem meg viccesen, majd a szekrényemhez mentem, hogy kivegyem a pizsamámat. Mikor kinyitottam a szekrényajtót, Harry mögém állt és átölelt, majd az arcomra nyomott egy puszit. - Megengeded, hogy felöltözzek? - mosolyogtam.
- Megengedem, hogy levetkőzz - kezdte el lecsavarni rólam a törülközőt, de a kezére csaptam.
- Ne huncutkodj!
Kivettem a pizsamámat, rámosolyogtam, majd elmentem a fürdőbe és átöltöztem. Megmostam a fogamat, majd visszamentem.
- Én is elmegyek - adott egy csókot, majd átmászott rajtam és bement a fürdőbe.
Az ablakhoz mentem, és kinéztem rajta. Londonban már megszokott az eső, de sokkal jobban zuhogott, mint szokott. A távolban villámokat láttam, s nyeltem egy nagyot. Félek a viharban. Tudom, hogy már nagy vagyok, meg minden, de mindenki fél valamitől. Nekem ez a valami a vihar.
- Mit nézel? - ölelt át hirtelen hátulról Harry. Meztelen teste hozzám ért, s még kicsit nedves arca az enyémhez.
- Vihar lesz - sóhajtottam.
- Félsz? - fordított maga felé. Csak egy szál boxer volt rajta, magához húzott, s kezemet izmos mellkasán pihentettem.
- Nem - néztem oldalra. Mutatóujjával megfogta az arcomat, és maga felé fordította a fejemet.
- Biztos?
- Na jó. De, egy kicsit - kerültem ki, és befeküdtem az ágyba. Mellém feküdt, és magához húzott, a fejemet a mellkasára tettem.
- Ne félj - súgta, s óvatosan simogatta a karomat. Felnéztem rá, majd egy finom csókot adtam az ajkaira. - Szeretlek, kicsim - simította meg az arcomat.
- Én is szeretlek - csókoltam meg újra, majd egy nagyot villámlott, nem sokkal később dörgött. Összerezzentem.
- Gyere csak - állt fel, majd megfogta a kezemet, és az ablakhoz vezetett. Mögém állt, átfogta a derekamat, és a fejét a vállamra tette. - Nézd milyen szépek - mutatott a távolba, ahol villámlott egy nagyot. Halványan bólintottam. - Az esőtől nem félsz, ugye? - mosolygott.
- Vicces vagy - nevettem kicsit.
- Akkor gyere - adta rám a köntösömet, majd magára vette a nadrágját és a pólóját, és kimentünk az udvarra. Szakadt az eső és nagyokat villámlott, s maga felé fordított. Pár vizes hajtincset kisöpörtem az arcából, majd elmosolyodott, és a gödröcskék megjelentek az arcán. Annyira édes volt.
Átölelte a derekamat, én a nyakát, majd szenvedélyesen megcsókolt. Villámlott, majd dörgött egy nagyot, de az ajkaink nem váltak el egymástól.
- Mit csináltok? - kiabált le Scott az ablakából. Sóhajtottam egy nagyot, megforgattam a szemem, de nem néztem rá.
- Látod, nem is olyan félelmetes a vihar - mosolygott rám Harry, és egyik kezével megsimította a arcomat, a másikkal összekulcsolta az ujjainkat.
- Tényleg nem - mosolyogtam és adtam neki egy csókot, majd visszamentünk a szobába. Megtörülköztünk, és befeküdtünk a puha ágyba egymást átölelve.
- Jó éjt, szerelmem - suttogta.
- Jó éjszakát - mosolyogtam, s lassan becsuktam a szemem és elaludtam.

*Amy szemszöge*
A medencés buli után néhányan elmentünk a Funky-ba. Louis is ott volt természetesen...
Leültünk a pulthoz iszogatni, és Louis elég feltűnően méregette a lányokat. Őszintén szólva rosszul esett, de próbáltam nem kimutatni. Ezért eldöntöttem, hogy az estére én is felszedek valakit. Nem kell kapcsolat, csak egy kaland.
A közelbe volt egy egész helyes srác. Megigazgattam a hajamat és a ruhámat, majd odamentem hozzá és mellé ültem.
- Szia - mosolyogtam.
- Hello - mért végig mosolyogva. - Dögös vagy.
Ez a srác aztán tényleg szókimondó.
- Köszi, te pedig irtó helyes - kacsintottam.
- Gondolom bevállalós vagy - dőlt hátra, és kajánul vigyorgott, majd a dekoltázsomra nézett.
- Igen, az vagyok - mondtam büszkén.
- Na és mi a neved, cica? - tette a fülem mögé egy hajtincset.
- Elnézést. Amy, tudnál jonni? - fogta meg Louis a csuklómat, és elrángatott onnan.
- Most meg mi bajod?! - néztem rá felháborodottan. - Épp beszélgettem.
- Azzal a csávóval inkább ne. Az egy drogdíler! Be fog drogozni, aztán jól megbasz.
- Na és? - vontam vállat. - Én életem, de csak ne törődj velem.
- Már hogyne törődnék - nézett a szemembe. - Csak azzal a pasassal ne, jó?
- Ah... na jó - néztem körbe. - Akkor majd azzal - mosolyogtam, és elindultam egy másik felé, de Louis visszahúzott.
- Azzal se.
- Miért? - néztem rá.
- Csak mert ne és kész!
Kezdett úgy tűnni, mint aki féltékeny. De nem, az hülyeség. Miért lenne féltékeny?
- Nem értelek, Louis - fontam össze a karomat magam előtt.
- Ittál, és nem akarom, hogy olyan tegyél, amit majd holnap megbánsz - adott egy teljesen logikátlan magyarázatot.
- Nem is vagyok berúgva, csak szórakozni akarok.
- Akkor táncoljunk - nézett rám, s zsebre vágta a kezeit, majd megvonta a vállát.
- Miért táncolnál velem? - húztam fel a szemöldökömet.
- Csak gyere már - fogta meg a kezemet, és behúzott a tömeg közepére. Mire odaértünk, egy lassú szám következett. Rám nézett, nyelt egy nagyot, majd óvatosan megfogta a derekamat és közelebb húzott magához. Átkaroltam a nyakánál, és végig egymás szemébe néztünk. Csak nem értettem, hogy mi ez az egész. Hogy mégis miért csinálja ezt.
Fejemet lassan a vállára hajtottam, s finoman simogatni kezdte a hátamat. Megnyugtató volt a karjai között lenni. Csak jobbra-balra lépegettünk, s a szemet becsukva lélegeztem be férfias illatát.
Nem tudom, hogy álmodok-e, de ha mégis, soha nem akarok felébredni.